Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


III. A hold ritmusai a kertben és a természetben IV.

2012.01.16

ancient-pandanii-cradle-mountain-gondwana-rainforest-sarah-king.jpg

Növények, cserjék és fák metszése
A növények visszavágásának szabályai
A visszavágás az egyik legkényesebb kerti munka: túl gyakran szerzünk olyan
tapasztalatot, hogy ugyanolyan erőfeszítéssel és szakismerettel teljesen
különböző eredményt érünk el. Egyszer növésnek indul a növény, máskor nem
fejlődik, terebélyesedik vagy egészen kipusztul.
A megfelelő időpont: a növények visszavágását fogyó holdnál kell
végezni, vagy ehelyett leszálló hold idején (az ikrektől a nyilasig).
A növények és a fák fogyó holdnál nem szenvednek kárt, mert nem folyik ki a
nedvük. A visszavágás után nem vérezhetnek el, mert a nedvek lefelé áramlanak.


A gyümölcsfák metszése
Fontos, évente ismétlődő munka a gyümölcsfák és -bokrok metszése. Sok
kertbarát – de a "profik" is szereztek eközben rossz tapasztalatokat. Vannak
olyan évek, amikor jól sikerül, máskor viszont mintha az ördög bújt volna a
dologba. Nem is csoda, hiszen ennél a munkánál már egy kicsit jobban kell
figyelni a helyes időpontra.
A gyümölcsfák és -bokrok metszéséhez megfelelő időpont a fogyó hold,
leginkább valamelyik termésnap (oroszlán, nyilas, kos).
Épp ilyen megfelelő a leszálló hold is (az ikrektől a nyilasig), mert ilyenkor a fák
nedvei szintén nem felfelé áramlanak, és a vágási felületeken nem folynak ki.
A legkedvezőtlenebbek a levélnapok (rák, skorpió, halak), amikor a hold
növőben van. A fa túl sok nedvet veszít, és ez hátráltatja a gyümölcs
növekedését. A gyümölcstermő növény ugyan nem pusztul el, de a
terménymennyiség csökken vagy néha teljesen elmarad. Ha esetleg metszéskor a
telihold éppen a rák jegyére esik, akkor még az sem biztos, hogy ezt a növény
túléli.


Nemesítés
A bonyolult kerti munkák közé tartozik a gyümölcsfák nemesítése (szemzés,
oltás stb.). A nemesítés, egy nemes gyümölcsöt vagy virágot hordozó
oltóvesszőnek a nem nemesített, de erős alapnövénnyel való egyesítése
legtöbbször azt a célt szolgálja, hogy egészséges, erős, nagyobb ellenállással
rendelkező tenyészetet hozzunk létre. Többnyire csak avatott kertészek
vállalkoznak erre a feladatra. Mindenkinek sikerülhet azonban, ha figyelembe
veszi az alábbi egyszerű szabályt:
A megfelelő időpont: a gyümölcsfák nemesítését növő holdnál, leginkább
holdtölte tájékán és gyümölcsnapon (kos, oroszlán, nyilas)
érdemes végezni.
A fa nedve gyorsan felszáll az új oltványba, és jobban összekapcsolja az alappal.
Legjobb ezt a munkát gyümölcsnapra halasztani. A fa még minden évben
termést fog hozni. Ha időbeli okok akadályozzák, hogy ezt a munkát növő
holdkor vagy holdtöltekor végezze el, akkor válassza a felszálló holdat, szintén
leginkább termésnapon (kos).
Itt is több lehetőség kínálkozik ugyanarra a munkára. Időben tehát nem annyira
kötött az ember, hogy egy időpont kiesése miatt a munkát mindjárt egy évvel
halassza el. Nem csupán a természet kedvelőinek kell tekintettel lenniük az
időjárásra és más kiszámíthatatlan dolgokra. Ha már nem választhatjuk a
legkedvezőbb időpontot, akkor mindenképpen jó volna, ha egyúttal nem
vonnánk a növényt az összes negatív befolyás alá.
Egy (szinte) nélkülözhetetlen gyógyszer a beteg növények és
fák számára
Biztos van olyan olvasó, aki még emlékszik 1984. július 12-ére. Pusztító jégeső
zúdult Münchenre és közelebbi környékére, az anyagi kár milliárdokra rúgott.
Még ma is járnak sebhelyes autók München utcáin, amelyek a tyúktojás
nagyságú jégdarabok súlyáról tanúskodnak. A "későbbi kár"-ra csak hónapok
múltán derült fény: sok tűlevelű fa vesztette el csúcsait, mert a jégeső letarolta
őket; erre elkezdtek lassan felülről lefelé korhadni, és végül elpusztultak. Nem
igazán ismerték fel az összefüggést, és a fák kipusztulását az erdők általános
megölésének tulajdonították. (Az "erdőhalál" félrevezető kifejezés. Az erdő nem
hal meg magától.) Hogy mi a rejtély megoldása? 1984. július 12-én éppen
holdtölte volt. Az időjárás "csapása" ekkor a legkedvezőtlenebb időpontban
érkezett, mert egy tűlevelű fa csúcsának vagy a lombos fák több ágvégződésének
eltávolítása teliholdkor súlyos károkat okozhat az egészséges fáknak, sőt ki is
pusztíthatja őket. A beteg fák halálra vannak ítélve, tetejüktől kezdve korhadni
kezdenek.
Éppen ugyanez az akció – a csúcs metszése vagy az ágak egyengetése –, ha
röviddel újhold előtt hajtjuk végre, az ellenkező hatást váltja ki:
A megfelelő időpont: minden növényt és fát, amelyek nem akarnak
nőni, satnyulnak vagy betegek, a legtöbb esetben eredményesen lehet
kezelni, ha fogyó holdnál – a IV. negyedben vagy leginkább új-holdkor
– eltávolítjuk a csúcsukat. A csúcsot közvetlenül egy oldalág mellett kell
levágni, amely felfelé nő és új csúcs lehet belőle.
Ez a szabály minden olyan növényre alkalmazható, amelyik nem akar igazán
nőni, a dísznövényekre és a virágos növényekre is. Csak le kell vágni újholdkor
a csúcsukat – meglepő lesz az eredmény.
"Otthon meghosszabbított metszőollókat használtunk a beteg vagy rosszul
fejlődő fák csúcsainak levágásához, és ez szinte mindig sikerrel járt. Biztos
vagyok benne, hogy sokat segíthetnénk az erdeinkben levő számos beteg
fának, ha ezt az egyszerű eljárást alkalmaznánk. Virágok, bokrok és
gyümölcsfák esetében néha többet kell levágni a csúcsnál. Egyszer az egyik
gyümölcsfámat újholdkor teljesen megmetszettem – egy kicsivel az oltás
helye fölött mindent levágtam róla. A fa újra kihajtott, és azóta megint
minden évben virágzik és termést is hoz. Hogy a csúcsok újhold idején
történő lemetszésével meg lehet-e állítani az erdők kihalását? Ebben nem
vagyok biztos, mert hiszen az okok ettől nem szűnnek meg. Az azonban
biztos, hogy a siker minden várakozást felülmúlna. Minden beteg fa
meggyógyult, amit eddig ilyen módon ápoltam."


A szűz napjai – munkanapok
Szűz növő holdban fogyó holdban
márciustól szeptemberig szeptembertől márciusig
A kertben és a természetben a szűz jegye egészen különleges szerepet játszik,
ahogy már az eddigi utalásokból is láthatta. Ha palántázásról és ültetésről van
szó, akkor ez a legjobb állatövi jegy, de néhány más munkafajtához is nagyon
kedvező.
"A hegyi erdőkben lakó parasztok például még nagyon sokat tudnak ennek
a napnak a jelentőségéről. A szűz napján nem sokat teketóriáznak áfák
dugványozásával: egy lapáttal nagyobb távolságokra réseket vágnak,
beleteszik a dugványt, és egyszerűen simára tapossák. Ha egy-egy fa nem
akar rendesen nőni, akkor újholdkor lecsippentik a kis csúcsokat. Áfák
gyorsan és erőteljesen nőnek, gyakran egyáltalán nincs is szükség arra,
hogy bekerítsék őket a vadak elől. Otthon, tudomásom szerint, sohasem
kerítették el a fákat."
A szűz napján átültetett növények, mint például a muskátli, a legjobb
feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy csodaszép, egészséges erkélynövény
legyen belőlük. A dugványok ősszel gyorsan növésnek indulnak, mert a szűz
olyankor mindig fogyó holdban áll.
Tavasszal is nagyon jól lehet dugványozni, amikor a hold növőben van. Ez főleg
azokra a muskátlikra vonatkozik, amelyek átteleltek. Téli álmuk után a szűz
napján ültetjük át a muskátlikat, részekre szedve vagy csak dugványokkal.
A növő holdnál, szűz napján vetett gyep is gyorsan szemet gyönyörködtetővé
válik, bár a gyepnek talán még jobban megfelelnek a növő holdra eső oroszlánnapok.
Mindenképpen fontos, hogy a hold dagadjon.
Az önkormányzatok hatalmas pénzösszegeket takaríthatnának meg, ha a városi
parkok és zöldterületek létrehozásánál figyelembe vennék ezeket az időpontokat.
A gyep jobban nő és ellenállóbb lesz, gyakran nem is szükséges az utólagos
vetés.
A szűz szabálya alól a fejes saláta a legnagyobb kivétel! Ha szűz napján ültetjük
el, szárba szökken és nem "fejesedik" meg. A nyilas is rossz jegy a
salátaültetéshez. A leveles zöldségfélékre vonatkozó szabályok másképp
szólnak:
A megfelelő időpont: a leveles zöldségféléket (salátát, spenótot, fehér és
vörös káposztát stb.) fogyó holdkor ajánlatos elvetni és elültetni,
leginkább rák-napokon.
Egy másik kerti munkára, a kerítés készítésére vagy felújítására szintén alkalmasak
a szűz napjai. De leginkább fogyó vagy újhold idején. Az ilyenkor
bevert oszlopok maguktól megállnak. Ez a szabály vonatkozik a fák karózására
is, mert a karókat a fogyó hold megköti. Az efféle karbantartó munkák úgyis
általában őszre vagy kora tavaszra esnek, amikor a szűz fogyó holdban áll.
Természetesen a hold havonta mindig csak két-három napot tölt a szűz jegyében,
de megéri a fáradságot, bármilyen munkát végeznek a növények körül ezekben a
napokban. Ha valaki hosszú évek után elhatározza, hogy teljesen átalakítja a
kertjét, akkor főleg tanácsos, hogy minden ültetési és átültetési munkálatot a
növő hold idejére eső szűz-napokra időzítsen. Csak azokat a növényeket nem
kell feltétlenül a szűz napján elültetni, amelyek úgyis jól megnőnek, ha
egyébként ügyelünk arra, hogy a hold növőben vagy leszálló ágban van-e.
Állítsa fel a sorrendet: fordítsa figyelmét a szűz napján minden problematikus
növényfajtára, és akkor jól sikerül minden!


A növények táplálásáról
A műveltségre való törekvéssel nap mint nap elérünk valamit.
A természet követésében nap mint nap feladunk valamit.
Egyre kevesebbet teszünk, míg el nem érjük a nem-tevést.
Semmit sem teszünk, semmit sem végzünk el.
A világot az irányítja, hogy szabadjára engedjük a dolgokat.
Beavatkozással semmit sem lehet irányítani.
(Lao-ce)

A trágyázás általános szabályai
Mindenféle túltrágyázás – ami ma inkább szabály, mint kivétel –
megakadályozza a rendes gyökérképződést, különösen a gyümölcsfák esetében.
A trágyamennyiségeket mindig a növény szükségletéhez kell igazítani, ami
általában sokkal csekélyebb, mint ahogy azt ma többnyire feltételezik – persze
csak akkor, ha az ember ügyel a trágyázás megfelelő időpontjára.
Mint mindenhol a kertben és a szántóföldön, most is a megérzésnek és a józan
paraszti észnek kellene megadnia a mértéket, nem pedig a szabályoknak, a
dogmának vagy a "szakértők véleményének". A jő komposzt és istállótrágya
például még ma is felülmúlhatatlan trágyafajták, főleg a gyümölcsfák számára.
A trágyázás abbahagyása azonban csak nagyon ritkán segít a továbbiakban,
kivéve, ha tisztában van azzal, hogy hogyan kell hozzáértéssel megmunkálni a
talajt. Az egyik ismerős gazda tíz éve már egyáltalán nem trágyázza zöldség- és
gabonatermő földjeit! Mégis bő a termés, és nagyon jó a termények minősége.
Amikor módszeréről kérdeztük, azt mondta: "A lassúság a titka az egésznek."
Módszereit egy öreg paraszttól tanulta. A talajt saját készítésű szerszámmal
munkálja meg sokféleképpen a vegetáció idejének minden száraz periódusában –
és csak akkor, amikor meleg a talaj, és olyan mélyen, ameddig eljut a meleg.
Amikor a hold növőben van, a felső rétegekben dolgozik, fogyó holdnál
mélyebbre hatol.
Ez a módszer automatikusan ahhoz vezet, hogy a talajt az idő múltával az
állatövi jegyeknek mind a tíz energiaimpulzusa "megérinti". Talán a jövő
évezred mezőgazdaságának alappillére rejlik ebben? Természetesen mégis van
számos jó ok arra, hogy behatóan megtárgyaljuk a trágyázás témáját.
Úgy látszik, feledésbe merült egy fontos természeti megfigyelés: a fogyó hold
idején, ami holdtölte napja után kezdődik, a föld sokkal több folyadék
befogadására képes, mint akkor, amikor a hold növőben van.
"Nem is olyan régen, egyik délelőtt hallgattam a rádióban a környezetvédők
és a gazdák képviselőinek vitáját. Az érvek hol ide, hol oda húztak, a
trágyázás mellett és ellen, szóba került a talajvízvédelem jelentősége, nem
volt kilátásban megegyezés. Már be akartam telefonálni, hogy megmondjam
a résztvevőknek, hogy mindkét félnek igaza van, de aztán meggondoltam
magam.
Olyan egyszerű az egész: ha bizonyos időszakokban hordják ki a trágyát,
akkor a talajban dolgozik, a növények hasznosítani tudják, és nem kerül
bele a talajvízbe. Máskor viszont ott marad a felszínen, és mivel a
trágyaanyagokat nem fogadja be a talaj, közvetlenül bejutnak a talajvízbe,
és megfertőzik."
Amikor csak lehet, ajánlatos tartózkodni a trágyázástól, ha a hold növőben van.
Ez csak a talajvizet terheli meg – a jól ismert következményekkel. Vannak olyan
vidékek, ahol még az ivóvíznek is olyan magas a nitráttartalma, hogy az
veszélyes lehet a csecsemők számára.
Minden gazda és kertész megállapíthatta már hétköznapi munkája során, hogy
vannak napok, amikor a trágyázás pusztító hatással jár – kiég a fű,
visszafejlődnek vagy kipusztulnak a gyökerek. Más napokon a trágyázás
meghozza a kívánt sikert, elmaradnak a káros mellékhatások.
A legközelebbi trágyázásnál ezért ügyeljen a hold állására, és figyelje meg,
fogyó holdnál milyen jól befogadja a talaj a trágyázószer bármilyen fajtáját. Ez a
szoba- és erkélynövényekre is érvényes.
A megfelelő időpont: ha lehet, holdtöltekor vagy fogyó holdnál
ajánlatos trágyázni.
Időben a telihold napja mint a trágyázás napja gyakran nehezen egyeztethető
össze a kertészek és mezőgazdák sokféle munkafolyamatával. Sok "kiskerttulajdonos"
számára azonban nem okozhat problémát, hogy erre figyeljen – a
fogyó hold időszaka pedig elég hosszú ahhoz, hogy a nagyobb gazdaságokban is
kihasználhassák.
Meg fog lepődni azon a hatáson, ami a megfelelő időpont megválasztásából
következik. Nyugodtan hagyja figyelmen kívül a készítmények használati
utasítását, és lassan szoktassa le növényeit a túlzott trágyázásról. Meg fogja látni
– a siker önnek ad igazat.
A virágok trágyázása
A trágyázás időpontjában az állatövi jegy megválasztása is szerepet játszhat. A
fogyó hold mellett arra is érdemes ügyelni, hogy a virágok trágyázása – ahogy
öntözésük is – levélnapra essék – (rák, skorpió vagy halak).
A rossz gyökérképződésű virágok esetében időnként választhat gyökérnapot is
(bika, szűz, bak).
Az olyan virágokat, amelyek nem akarnak rendesen virágozni, időnként egy-egy
virágnapon (ikrek, vízöntő, mérleg) is érdemes megtrágyázni. Ám nem túl
gyakran, mert az meghívást jelent a levéltetvek számára.
A virágzás természetes, évszaktól függő elmaradása persze nem lehet annak a
jele, hogy virágnapon trágyázzunk.


Gabona, zöldség és gyümölcs
A gabonának, a zöldségnek és a gyümölcsnek nem az a dolga, hogy szép
virágokat hajtson, hanem az, hogy élettel teli termést hozzon.
A megfelelő időpont: a trágyázásra a legalkalmasabbak a termésnapok
(kos, nyilas), szintén fogyó holdnál vagy holdtöltekor. Az oroszlán
napjai nem annyira alkalmasak a trágyázásra, mert olyankor a talaj és
a növények nagyon kiszáradnak.
Műtrágyát soha nem szabad használni oroszlán-napon; a föld és a vetőmagok
könnyen kiégnek, különösen akkor, ha a talaj már amúgy is száraz. Az oroszlán
a "legtüzesebb" jegy az egész állatövben.
Trágyadombok – Recycling à la nature
Mivel a jó érett komposzt a kert ajándékai közül a legjobb dolgok közé tartozik,
és nemcsak mint jó trágya, érdemes egy kicsit részletesebben szólni róla. Húsz
évvel ezelőtt még ismeretlen szó volt a "recycling". Talán szükség volt arra,
hogy kitaláljanak egy műszót a természetes körforgásra, ami régebben még
magától értetődött: amivel a természet megajándékoz bennünket, vagy amit saját
munkánkkal nyerünk tőle, azt úgy adjuk vissza neki, hogy megmaradjon belső
ereje és teljessége.
Mára felbomlott az egyensúly: túl sokat veszünk el a természettől, ráadásul még
fel is dolgozzuk, meg is változtatjuk, át is alakítjuk adományait úgy, hogy azok
megemészthetetlenül és mérgezőén jutnak vissza hozzá. Már elkezdtük magunk
alatt vágni a fát.
Talán azért találtuk ki a recycling szót, mert rossz lelkiismeretünk arra késztet,
hogy elfelejtsük: "visszajuttatni a természet körforgásába" és "újrafelhasználni"
egyáltalán nem újdonság, hanem egy szükségesség kifejeződése. Ha
engedelmeskedünk ennek a kényszerűségnek, az sok munkát okoz, csökkenti a
termést és a nyereséget, és "kényelmetlen". Szerencsére időközben sok ember
jutott arra a tapasztalatra, hogy ez örömet is szerezhet.
A komposztálás az újrafelhasználás egyik legősibb formája. Az avatott
kertészeknek ez a fejezet talán nem sok újat mond, ám az állandóan növekvő
hulladékprobléma az utóbbi időben sok kezdőt késztetett arra, hogy
megpróbálkozzék ezzel a tudománnyal. Sok kertészeti szakkönyvben találhatnak
kimerítő leírásokat, ezért itt csak néhány ötletet említünk meg:
• Az a legjobb, ha a trágyadomb széltől védett, félárnyékos helyen áll, hogy
elkerüljük a kiszáradást. A korhadáshoz fontos, hogy elég meleg legyen; a túl
árnyékos hely lelassítja az átalakulási folyamatokat.
• Ha eldöntötte, hogy hol helyezi el a trágyadombot, akkor ott lazítsa fel a talajt
körülbelül tíz centiméteres mélységig. Szükség van még szintén kb. tíz
centiméter vastag, nedvszívó anyagból készült alátétre – száraz, lenyírt fűből,
apróra vágott ágakból vagy szalmából.
• Az alapot csak laza, réteges anyaggal kell letakarni. A talajt nem szabad
lebetonozni, fóliával befedni vagy másképp leszigetelni. Ez csak rothadáshoz és
elnedvesedéshez vezetne, és elzárná a giliszták alulról a trágyadomb felé vezető
útját.
• A deszkaépítmény és a trágyadomb felállítását fogyó holdkor ajánlatos
végezni, a döngölést növő holdnál, leginkább néhány nappal holdtölte előtt. De
választhatjuk ehelyett a trágyadomb megrakásához a leszálló hold időszakát is.
Ha ezeket az időpontokat betartjuk, akkor sokkal gyorsabban megy végbe a
korhadás. Legalább az impulzusok valamelyikét érdemes figyelembe venni!
• Most meg lehet kezdeni a komposzt felrétegezését. Halmozza lazán egymásra a
szerves anyagokat és a hulladékot rétegenként. Komposztanyagnak megfelel
minden növényi és állati eredetű hulladékból származó, korhadásra képes anyag,
ha nincs benne semmi káros. Az ágakat előzetesen fel kell aprítani. A növények
beteg részei és a gyökeres gyom nem való komposztba. Ugyanígy nem alkalmas
az összes konyhai hulladék, hiszen a trágyadomb nem szemétdomb. A főtt ételek
maradékainak például nincs ott semmi keresnivalójuk! Az ételmaradék nem
konyhai hulladék, és előbb vagy utóbb nemkívánatos férgeket, sőt patkányokat
is odacsalogathat.
• A biológiai korhadásfokozó anyagok (például kovaliszt) adagolásakor
figyeljünk a földnapokra, főleg a szűzre (de a bakra és a bikára is). A
mészadalék elősegíti a humuszképződést és az egészséges korhadást.
• A korhadási folyamat segítése céljából félig kész komposztot vagy kerti földet
is keverhetünk az egyes rétegek közé. Mindig váltakozva illesszük be a réteges
anyagokat, és növő holdnál néhányszor tapossuk keményre. A lenyírt füvet
sohasem szabad túl magasra halmozni, mert különben rohadni kezd (5-10 cm
elegendő). Az istállótrágya kiválóan alkalmas a tápanyagokkal való pótlólagos
gazdagításra.
• A száraz anyagokat felrakás előtt kissé megnedvesíthetjük. A tárgyadomb
megrakásának egyik alapszabálya:
Száraz anyagot a nedvesre.
Durva anyagot a finomra.
• A jó komposztnak ugyan kellemes az illata, de mégse tegye közvetlenül a
szomszéd kedvenc üldögélőhelye mellé. Jól védi a komposztot a sövény vagy a
futóbab.
Ha figyelembe veszi ezeket a szabályokat, akkor csodás, érett komposztot
"arathat", amelyből a legjobb kerti föld és trágya származik.

A betakarítás, a tárolás és a tartósítás
Mit ér az ügyesség növényeink vetése, ültetése és ápolása közben, ha a kártevők,
a penész és a rohasztóbaktériumok semmissé tesznek minden fáradozást?
Emberemlékezet óta alkalmaztak a kerti, szántóföldi és erdei termények
elraktározásában olyan módszereket, amelyek tartóssá tették őket, és őseinknek
segítettek kemény teleket átvészelni – az erjesztést, a sózást, a füstölést, a főzést,
a sütést, az aszalást, és sok mást. Mindenekelőtt azonban: a betakarítás és a
tartósítás megfelelő időpontjának figyelembevételét.
A raktározási és tartósítási eljárások nagyon gyakran hoznak különböző
eredményt, holott mindig betartják ugyanazokat a tisztasági előírásokat. A
legjobb példa: majdnem minden háziasszony átélte már, hogy a felbontott lekvár
időnként már kis idő múltán megromlik, máskor viszont hetekig ott áll a
reggelizőasztalon, és ugyanolyan finom, mint első nap. A befőzött gyümölcs és a
saját készítésű lekvár lezárva is különböző ideig áll el. Talán rábukkan a rejtély
megoldására, ha megismeri a betakarítás és a raktározás szabályait.
A megfelelő időpont: a legkedvezőbb időszak a betakarításra,
tartósításra, raktározásra és vermelésre a felszálló hold ideje (a
nyilastól az ikrekig). A szüretelés és az elrakás tehát kevésbé függ a
holdfázistól, mint inkább az állatövi jegytől, amelyet a hold éppen
átszel.
A gabona aratására és elraktározására, a zöldség és a krumpli
leszedésére és eltevésére a kos napjai a legalkalmasabbak.
A gyümölcs és a zöldség felszálló hold idején több levet tartalmaz, szüreteléskor
megmarad, és a legjobb feltételekkel rendelkezik a fogyasztáshoz és a
tartósításhoz.
A lekvár és a szörpök befőzéséhez szintén kedvező a felszálló hold. A gyümölcs
sokkal lédúsabb, és az aromája is sokkal jobb. Sokkal inkább eltartható,
nyugodtan le lehet mondani a művi kocsonyásítószerekről és a vegyi
adalékokról (ez más élelmiszerek befőzésére és eltevésére is vonatkozik).
Kivételt képeznek a halak napjai: ezek ugyan felszálló holdra esnek, de amit
ilyenkor szedünk le, azt inkább azonnal fel kell használni. Ez az idő nem igazán
alkalmas a zöldség és a gyümölcs elvermelésére, illetve tartósítására. Fennáll a
rothadás veszélye, és mindennek egyforma lesz az íze.
Ha ideje azt diktálja, hogy más időpontot válasszon, akkor legalább arra kellene
ügyelnie, hogy kitérjen a legnegatívabb befolyások elől.
A növő holdnál leszedett kerti és szántóföldi terményeket lehetőleg azonnal fel
kell használni, ha a hold éppen nem felszálló erejű jegyben áll.
Betakarításnál, raktározásnál és tartósításnál feltétlenül kerülje el a szűz napjait.
A befőtt például könnyen elkezd penészedni. A rák sem a legmegfelelőbb. Aki
tehát ügyel a felszálló holdra, az kitér ezeknek a jegyeknek az útjából.
Az aszalni való termést és gyümölcsöt, a szárítani való füveket mindig fogyó
holdnál ajánlatos leszedni és gyűjteni.
Azokat a pincepolcokat, amelyeken el akarjuk helyezni a gyümölcsöt, csak
fogyó holdnál szabad tisztítani (levegő- vagy tűzjegy idején). Ez szárazon tartja
őket, és megakadályozza a penészképződést.